-Mi történt Kicsim?-kérdezte rekedtes hangon, és kinyitotta a szemét.
-Csak néztelek ahogy alszol.Elmosolyodott, úgy ahogy szeretem, látszódtak a gödröcskéi.
-Ennyire odavagy értem? De mit szeretsz bennem?
-Hidd el nagyon sok szeretni való tulajdonságod van. Például imádom, amikor ennyire gyengéd vagy.-mondtam, és megpusziltam a felkarját.
Ekkor nyögött egyet, majd a nyakamhoz hajtotta a fejét.
-Aludnunk kellene Vicky, pár óra múlva indulnunk kell a reptérre, és még össze se csomagoltunk. Felültem az ágyon és Harry ölébe másztam.
-Mi az Édes?-kérdezte perverz mosollyal a száján.
Nyaka köré kulcsoltam a karjaim, és göndör tincsivel játszottam, mert tudtam, hogy ezt szereti nagyon. Harry közelebb húzott magához és átkarolta a derekam. Fájdalmas lassúsággal közeledett felém. Már alig vártam, hogy az ajkait a sajátomon érezhessem, de ő megállt pár centire a számtól.
-Szeretnéd, hogy megcsókoljalak?-súgta a számra. Édes leheletét éreztem az ajkaimon és jóleső borzongás futott végig rajtam. Megnyaltam a szám, erre ő vadul csapott le rám. Meleg és puha ajkai édes csókra invitáltak. Belenyögtem a csókunkba, mikor nyelve bejutást kért a számba. Kifulladásig csókolóztunk, tüdőnk oxigént követelt, így elváltunk egymástól.
-Ezzel sosem fogok tudni betelni.-suttogta.-Mindig elpirulsz ha zavarba hozlak, és ahogy rám nézel vágyakozva, ezzel már az elején is megőrjítettél. Emlékszel amikor az első koncert előtt adtál egy puszit az arcomra? Akkor iszonyatosan nagy önfegyelemre volt szükségem, hogy ne csókoljalak meg, ott a színpadtól pár lépésre, ezzel lekésve a bevonulást. És amikor bekéredzkedtem az ágyadba mikor Louis horkolt? Igazából, mikor elaludtál, magamra húztalak, hogy legalább álmodban a karjaimban lehess. Ugyan ez történt a repülőn is. Teljesen kitekeredve aludtál, én pedig nem bírtam megállni, hogy az ölembe ne vonjalak. Amikor Twisstereztünk, te pedig fölöttem voltál, majdnem lerántottalak magamhoz, ha Niallék nincsenek ott, biztos is hogy megteszem. Amikor kórházba kerültél én minden percet melletted töltöttem. Mikor az orvosok el akartak küldeni, én addig könyörögtem, hogy hadd maradjak melletted, míg bele nem egyeztek, az éjszakát is melletted töltöttem. A büfébe se mentem le, Louis hozott be nekem kaját, és maradt veled, hogy elmehessek mosdóba. Amikor blogoltál és én bementem hozzád, és énekeltem neked a Drag Me Down-t és te elpirultál, miközben aláírtam a kezed? És mikor leitattak a srácok, és fürdőszoba padlóján ültünk? Akkor legalább volt rá ürügyem, hogy az ölembe vonjalak és fogjam a kezem, illetve, hogy az én ágyamba fektesselek le. Mikor telefonáltál, hogy eltévedtél, és elmesélted, hogy egy pasas fel akart venni, legszívesebben előkerítettem volna és szétvertem volna a fejét. Amikor azt mondtad, hogy ez nem fog menni, csak mert én híres vagyok, összetörtem. De mikor megláttalak a hóesésben a parkban a padon ülve, mégis annyira boldog voltam. És amikor először megcsókoltalak, és nem löktél el magadtól, sőt, visszacsókoltál, úgy éreztem, még van remény. És tegnap mikor kimondtad azt az egy szót, megváltozott bennem minden, most vagyok teljesen egész. Szeretlek.
Meg sem tudtam szólalni, csak folytak a könnyeim a boldogságtól és a meghatottságtól.
-Szeretlek.-hajolt oda hozzám és vont a mellkasára.-Szeretlek. Ha kell minden nap elmondom, ahányszor csak szeretnéd. Mostantól te vagy az életem.
Patakzottak a könnyeim, és mosolyogtam. És én is úgy éreztem, hogy most vagyok teljes.
-Ne sírj kérlek.-adott egy puszit a fejemre.Letöröltem a könnyeim.
-Boldog vagyok Harry, ezek örömkönnyek. Én is szeretlek, nagyon. Csókolj már meg kérlek!
-Ezt nem nehéz teljesíteni.-mondta, majd istenigazából csókolni kezdett. Benyúlt a felsőm alá, és meleg kezeivel simogatta a hátam. Óvatosan maga alá fordított, és a vállaimon támaszkodott meg. Lehajolt hozzám, és apró puszikkal lepte be az arcom. Az arcom rák vörös lehetett, Harry átható pillantásától. Majd a nyakamat vette kezelésbe, ajkai közé kapta a bőröm és szívni kezdte azt. Nagyokat nyögtem, amit ő heves csókokkal reagált le. Majd egy morgás közepette lefordult rólam, és mellém feküdt.
-Vicky, ennek nem lesz jó vége, ha nem hagyjuk abba.Tudtam, hogy Harryvel készen állok rá, így most rajtam volt a sor, hogy fölhajoljak és megcsókoljam.
-Nem szabad. Ígérem, hogy meg fogjuk próbálni, de nem így szeretném. Nem rohanva, lassan, romantikusan. Vigyázni szeretnék rád.-mondta, de éreztem a hangján, hogy nehezére esik kimondania ezeket a szavakat.
-Kérlek Harry!-most, hogy kezdtem egyenesben érezni magam a dologgal kapcsolatban, nem adhattam fel. Senkire sem vágytam csak Harryre.
-Megígérem, de nem most fog megtörténni.-mondta, és egy édes csókot adott a számra.A mellkasára húzott és átölelte a derekam.
Még egy darabig mindketten kapkodtuk a levegőt, majd szuszogássá csendesült a levegővétel. Harry szívdobogását hallgatva megnyugodtam, és lassan elnyomott az álom.
